Minden ami Görény - Fekete Gabriella Görény Klub

• Bejegyzések száma: 24
• Naplónyitás dátuma: 2009. október 16. 14:20

2009. október 18.

17:43

24. KISPISZE a rokonoknál! | ma 14:00


Sziasztok!
Ha még emlékeztek RÁM?-
Vágyakoztam a testvérem,és a szüleim után.Felkerekedtünk,meglátogattuk őket.
Hatalmas ováció övezte érkezésemet.
Ha megnézitek,a méretarányokat.(bal szélső vagyok ÉN!)....hát bizony nem kell sokat mesélnem,hogy ez a banda engem úgy lefárasztott,még egy nap után is alig térek észhez!
Ezek ,úgy ugrottak rám, mint otthon a 8 kg-os Luci macska! Rémálmaim voltak,ezektől a bálna nagyságú szőrnyektől, és én ezekre vágytam annyira???Hát -így utólag talán már nem is így gondolom!
Rokon ide,rokon oda: volt olyan pillanat amikor a fejemet kétfelé akarták szedni.Mindegyik húzta maga felé,és osztozkodni akartak rajtam.
Próbálom kiheverni ezt a megpróbáltatást....valószínű egyhamar nem fog eszembe jutni,hogy látogassuk meg őket. Remélem,Én is maradandó emléket hagytam nekik,mert azért hiába vagyok Én KISPISZE,törékeny,tenyérnyi kis ártatlanság,az ERŐ VELEM volt...és adtam nekik,hogy nehogy azt higgyék,hogy a NYÚL VISZI A PUSKÁT!!!
Ők ott emlékeznek,Én itt próbálom kiheverni a rokoni látogatás kemény perceit.
Ha nagyon rámtör a hiány irántuk:előveszem a fotókat,és nyugodtan,ágyamból,kis tejszinhab kiséretében elnézegetem őket!
Hiába:rokonokat nem választhatok-de a barátaimat már óvatosan nézem ki magamnak!

17:42

23. Az "emberi(?)GONOSZSÁG!!!! | 2009-10-11 13:51


Sajnos vannak az életünkben olyan események, amin hiába törjük a fejünket-nincs rá magyarázat....MIÉRT is tették ezt????
Szombaton Nagymaroson töltöttünk egy napot társaimmal együtt,hogy segítsünk egy olyan embernek,aki erejéhez,lehetőségeihez képest,szemmel látható és kézzel foghatóan sokat tesz a bajbajutott állatokon.
40 cica és 2 kutya van a kertjében kialakított,szakszerűen megépített fedett épületben,amihez még kifutó is tartozik.
Megérkezésünk után előszaladtak a cicák,a két kutya kiséretében,és örömmámorban úsztak velünk együtt. Többségük barátságos,szelíd,simogatható,kézbe-ölbe vehetőek,még azután is,hogy elötte bántalmazások sorozatát élték át.Itt az idő múlása GYÓGYÍR számukra.A SZERETET, a SIMOGATÁS,a JÓSÁGOS ,NYUGODT HANG-bizony csodákra képes!
Minden lakóhelyet egyenként kifertőtlenítettünk,tiszta ruhák,fekvőhelyek,puha párnák kerültek alvóhelyeikre.Boldogan foglalták el őket,köszönésképpen dorombolásukkal fejezték ki nekünk hálájukat.
Minden korosztály van ott:szoptatós anyacica ,két pöttömjével,akire úgy kellett figyelnünk,mert állandóan alattunk szambáztak,hogy kicsikarjanak mindenkitől egy kis simogatást!
Kamasz cicalányok már bátrabbak voltak,incselkedtek,játékos jókedvük feledtették velünk,hogy azért itt vannak bizony komoly,súlyos betegséggel küzdő ,emberi gonoszság által szerzett sérúlt cicák is.
Van sajnos FIP,HÍV-es beteg, aki csak elkülönítve élhet ,fertőző jellegűk miatt. Ők is esélyt kaptak itt ,hogy életük végéig gondos ápolással élhetik "különc" életüket!
Viszont akik miatt háborog a lelkem:az 2 cica,akit egy társasház közösképviselője megmérgezett,ahelyett,hogy segítséget kért volna! Még időben érkezett a segítség a cicáknak,egy "jólelkű" lakó bejelentése kapcsán-viszont a méreganyagból felszívódott kis adag is idegrendszeri károsodást okozott nekik.Egyensúlyzavaruk van,riadt tekintetük,kényszermozgásuk,ami miatt kicsit "másképp" lépnek,esznek,és minden több energiájukba kerül,mint egy egészséges állatnak.
Szívszorító látvány:akibe egy fikarcnyi érzés még maradt,nem hiszem,hogy vissza tudja fojtani a sírását! Elgondolkodtam,amikor ehhez a ketrechez értem:van e értelme ennek,akár az állat részéről,akár a gondozó részéről?
Ott álltam ,és néztem,de alig láttam,a könny homályától.Láttam,ahogy feküdtek egymás mellett a tiszta kosárban,ahogy kitámolyogtak a kitett finom ételükhöz,ahogy reszkető fejükkel ették a tálból az ételt,ahogy egymás mellett békésen imbolyogtak....
Elégedetten mosakodtak evés után.Kivittük őket ketreccel együtt a napra,hogy ők is úgy élvezzék,mint egészséges társaik!Szemmel láthatóan jól esett nekik a nap sugara,a levegő,a többi cica szolidáris látogatása,ahogy a ketrec körül üdvözölték őket.
Még mindig azon elmélkedtem: ÉLET ez nekik???
És megkaptam a választ:jött a megmentőjük,benyúlt az egyébként nekünk megközelíthetelen cicákhoz,-kézbe vette a kis imbolygó testüket,hangját meghallva fejüket arca felé fordítva,nyugalom árasztotta el őket,élvezve a simogató kéz melegségét.Ez az EMBER azt mondta," nem vagyunk mindenhatók,hogy halálos ítéletet mondjunk ki ezekre,mikor ilyen eredményt lehet elérni-igaz,hosszadalmas munkával!"Ahogy feküdt az ölébe,és elfogadta a simogatást,és kereste a simogató kéz tulajdonosának arcát,hangját:-akkor értettem meg-milyen jogon juthatott egyáltalán még eszembe is,hogy kétségbe vonjam,JOGUK VAN AZ ÉLETHEZ!
Javulás várható folyamatosan náluk,gondos állatorvosi kezelés és otthoni ápolás mellett.
Érdemes a képet megnézni:mit vétett ez az állat?-talán azt,hogy életre született, és ez nem mindenkinek tetszik?
Remélem,amikor legközelebb megyünk: a javulás következő fokozatát láthatjuk a cicáknál.
Fáradtan ,de hasznos tapasztalattal tértünk haza.Segítettünk,hogy könnyítsünk annak,akinek a mellkasába ekkora SZÍVET alkottak,aki nem sajnálja se idejét,se pénzét ,ha bajbajutott állatokról van szó...és erején felül vállal...és akinek meleg hangjából, biztatásából erőt kapunk Mi is,hogy hasonlóképpen cselekedjünk ilyen esetekben.
Tisztelet övezi széles körben a nevét:akit úgy hívnak-LAKOS GYÖRGY!
Büszkék vagyunk,hogy VELE lehetünk,és kordinál bennünket!
Ha bárki úgy gondolja:-felelős gazdaként -vihet innen cicát,hogy helyére kerüljön a következő ,aki szintén megérdemel egy ESÉLYT!

17:41

22. Rokonlátogatóban............ | 2009-10-06 13:12


Megjöttem ismét ,hogy elmeséljem Nektek mekkora öröm ért a hétvégén!

Aki naprakész a közvetített híreim kapcsán életem boldog korszakából,vendégségem eseményeiből,azt is tudja mennyire őrzöm emlékeimben a "régi családomat".

Szoros kapocs maradt köztünk,ami szerintem mindenkinek nagyon jó érzés...bárhová is veti a SORS!

Lázas készülődés után döbbentem rá,hova is megyek.Titok övezte az eseményt,de nem volt nehéz rádöbbennem,amikor meghallottam annak a fránya zajos,fűlsiketítő Metrónak hangját.Nagyon irritál,nemcsak engem,hanem IMÁDÓM (Gittám) fejét is felkavarja a hosszú ideig tartó csiszoló zaj.Zavaróbb,mint a sok kiváncsiskodó tekintet,ami végigkisér utamon.A z okos meglátású emberek,akik be-benéznek,és fura tekintettel pöntyögik az orruk alatt.."jaj,de édes kis patkány"! Na,ezért már ha lenne alkalmam...jó nagyot tudnék harapni...amiről ugyan mostanában kezdek leszokni.Még hogy ÉN-.......PATKÁNY??????

Ezt a megalázó kijelentést! Mesés külsőm,csodás gombszemeim,ártatlan tekintetem,karcsúságom,gyönyörű csillogó höfehér fogaim: mindezek nem tükrözik,hogy ÉN...KISPISZE......BUDAI ÚRILÁNY.....VADÁSZGÖRÉNY vagyok,...és nem PATKÁNY??????

Megáll a tudomány bennem!!!!

De még a keringésem is veszélybe ,ha viszont .."jaj,de cuki kiscica!".hangzik el némely némber hatalmas szájábólMondhatnám,ez még sértőbb számomra,- na de LUCIRA nézve,még szőrnyűbbHa ezt otthon elmesélem,legközelebb el akar majd kisérni,hogy az ilyen okos-tojásnak elharapja a torkát,ha ez hagyja el a száját.

Annyira nyilvánvaló,hogy Én Mi is vagyok!

Na...túlélve az utazás izgalmait,a fogadtatás egyszerűen fenomenális volt.

Kapásból,köszönés helyett,rámvetették magukat a drága rokonjaim,de olyan szinten,hogy majd kinyomták belőlem az utolsó szuflát is.Hogy ezek milyen dagadtak????Azt hittem ,hogy a TROPICARIUMBA tévedtünk.ezek nem is a tesó és rokon,hanem bálnák.

Ne féljetek,egyből kapcsoltam,és Én is ahogy tudtam,úgy ugrottam ahová csak sikerült.Órákat töltöttem velük,nagy hancúrozás közepette,élveztük a találkozás örörmét.Elmeséltem nekik,hogy élek,irigykedve hallgatták a külön lakosztályomat,a macskákkal a napi fittnesz edzéseimet,a lopkodásom trükkjeit, a kertészkedéseimet,amivel őrületbe kergetem Gituskám, valamint azt is,hogyan szanálom az orchideákat az ablakból,ami nekem nem nyerte el a tetszésemet.Hahotázva adtuk át egymásnak a tapasztalatainkat.

Némely porcikámat mai napig érzem,ahogy maguk alá gyűrve próbálták kimutatni,mennyire IMÁDNAK ők is.

Nyugi:Én is hagytam maradandó nyomot...nem kell engem félteni! Bucika nyakán jól meg tudtam kapaszkodni,olyan vastag mint egy hízott libának.

Ciánka,az egy kis angyalbőrbe bújtatott szőrnyeteg:amilyen kicsi,olyan szemtelen.Szerencséje,hogy már nem ott élek,mert letörném a nagy EGÓJÁT!

Mindent belevéve -csodálatos napot kaptam,a régi emlékeimből ,most felelevenítve!

Jó tudni,van családom,ahova bármikor visszatérhetek egy kis nosztalgiára.

Azért megsúgom Nektek ha nem vagytok pletyósak?-Imre nagyon hiányzik...Anyával együtt,és mellé a többiek is...jó SORS ide,vagy oda!

Álmaim mellett ,szoktam sokat gondolni RÁJUK. SZERETEM őket ..

és TITEKET isakik,még mindig kiváncsian vártok vissza!

Szorosan ölellek benneteket:.lassan már mindenki KISPISZÉJE!

17:40

21. Új TAG a családban! | 2009-10-04 16:55


Bizony,bizony....már véglegesen gyarapodtunk,amit eddig nem mertem leírni....hátha gondol egyet,és elmegy tőlünk!!!

A SORS kegyeltje lett Ő is! Heteken keresztül csak vendégként toppant be hozzám,eléggé elgyötőrve,csapzottan,harci jelek maradványaival,hol véres fül,hol harapott orral.

Bizalmatlanul indult kettönk kapcsolata:de mondanom se kell-hova fajult???

Egyre gyakrabban jött,látva a szíves vendéglátást,fogadtatást,óriási adag ,finomabbnál ,finomabb svédasztalunkat,amit a cicák nem csak esténként,de napközben is kapnak. Alábbhagyott félénksége odáig terjedt,hogy fokozatosan elfogadva BIZALMAMAT,...ma már hörögve,felcsapott farokkal közelít felém,ha bármikor meglát.

Azért írtam-BÁRMIKOR:mert már letelepedett a kertben a kinti cicák társasága körében.Tehát nem ideiglenes,hanem állandó lakcíme lett a mi otthonunk.

Csodálatos,vörösszínű,barátkozós,bújós ,hatalmas testű kandúrral gyarapodott a családi létszámunk.

Ahol 6 cica van,nem elfér a 7...????????Nem oszt,nem szoroz....

Csalódni nem fog...úgy mint a többiek sem mentek tovább innen.

Már csak egy nagy attrakcióm van hátra,amit nálam egy állat sem "úszik meg"...és Ő még ezt nem is sejti-de túl fogja élni ,és ez az IVARTALANÍTÁS!!!!!

Hű maradok az elveimhez:"a meg nem született kiscica a legboldogabb állat."..mert nem mindenkinek jut ám ,ilyen kiváltságos élet.(lásd a tengernyi kóbor,és hontalan állatok létszámát!)

A benti létszám Kispiszével,a kinti pedig "VÖRCI"-vel gyarapodott.

Lassan lecserélem az utcatáblánkat:...MENEDÉK utcára keresztelve.

17:38

20. Itt szeretnék maradni!!!!!! | 2009-10-02 22:17


Üdvözletem mindenkinek,aki még kiváncsi RÁM!

Biztos ismeritek,a "Három kívánság"c.mesét???

Nekem ma eszembe jutott,hogy mi van akkor,ha Én csak 1 kívánsággal rukkolok elő?

Tudjátok mi?-....BIZTOSAN TELJESÍTIK!

Arra gondoltam,ha már ilyen jól viselkedem "ideiglenesen lizingelő gazdimnál"-akinek nem erőssége a matematika:ugyanis 1 hónap vendégségről volt szó.Ehhez képest már beléptem a 3.hónap megkezdésébe.

Ne értsétek félre,nekem ebből csak előnyöm származik,hiszen ÚRI életem lett,kényeztetés magasiskolájába járok,nagy -nagy élvezettel!

Tehát:szerénységem legnagyobb erényem:és csak 1 kívánságom lesz-de az teljesíthető szerintem.

MARADNI SZERETNÉK ....még......nagyon sokáig...amig csak LEHET!!!!!!

Egyszemélyes lakosztályom fullextrás berendezéssel,szabad ki-bejárással,igen fincsi falatokkal megspékelve menűmet. Rendszeres programom kialakított menetrend szerint zajlik napi szinten.

Szeretem a nappalokat, a Lucival megrendezett derbiket,de mégis a legkedvesebb nekem az esti játék Gittával,akivel szimbiózisban élek.Nálunk nem párnacsata,hanem paplancsata van.

Hihetetlen jó érzés bebújni a paplanja alá,a gyapjú finomsága,melegsége,na...meg a kis gazdim játékos kedve,simogatása,ölelgetése ami nagyon jól esik ,és szeretem ezt az esti repertoárt. Kierőszakolom magamnak tőle ,és nagyon haragszom amikor nem csak velem foglalkozik,hanem a Farmos bandájával cseveg és órákat levelezget. Egy ilyan KISPISZÉNEK,mint Én vagyok,igenis szüksége van arra,hogy CSAK VELE törődjenek.

Sok panaszom nem lehet ,főleg ha megnézitek ezt a képemet,ami szó nélkül is mindent elmond-ilyen "sanyarú sorsom" van itt Újbudán...ideiglenesen letáborozott lizingelt kis vadászgörénynek.

Egy szónak is száz a vége:olyan jó lenne maradni a végtelenségig!

Aki nem hiszi,járjon utána....de ha jön ellenőrizni-kérem ,hogy hozzon meglepinek tejszinhabot,mert egyszerűen IMÁDOM!!!!!

Így szoktam Én kapni az ágyamba a reggelimet:nehogy megerőltető legyen a kezdés ébredésemkor. Aki meglátogat netán:megigérem,hagyok neki habot a vendégnek kijáró ízletes kávéjába!!!

Egyáltalán nem vagyok beképzelt:de ezt a KÉNYEZTETÉST megérdemlem-hiszen ilyen KISPISZE nincs több a VILÁGON!

Nektek írtam....köszönöm,hogy elolvassátok

Mindenkit ölelve: KISPISZE