Patri naplója

  • Bejegyzések száma: 4
  • Naplónyitás dátuma: 2007. október 19. 15:27

2008. július 22.

18:13

Ivartalanítás - premier plánban

Smirg-lee nevű lányom ma ivartalanítva lett, hála Sulyok Péter doktor úrnak. A műtét közben én is ott lehettem, és

végignézhettem az egészet - premier plánban. (Műtét közben nem készítettem fotókat - pedig szerintem lehetett volna... Na

mindegy, majd legközelebb.)

Reggel nyolcra mentünk a rendelőbe, ahol már várt minket a doktor úr felesége, aki megmérte a lánykámat: kemény 70 dkg,

a lelkem :) Pár perccel később befutott a doki bácsi is, aki kiszámolta mennyi altatót adjon a rosszaságnak. Smirg jól tűrte az

injekciót, aztán mintha mi se történt volna folytatta a kalandozását a hátam sík vidékén, és a karom lankáin :) Szóltak, hogy

vigyázzak, mert lehet, hogy mostmár szédül. Leraktam a földre, ment egy fél kört: dehogy szédült! (Ezeknek extra adag kell,

az sem hat... :p) Ölbe vettem, elkezdtem simogatni, egyszercsak mint akit kupán vágtak, úgy bicsaklott le a feje :) Nagyon

aranyos volt, sosem láttam még ilyen jónak...

- Lehet ilyet beszerezni házi célokra is? - kérdeztem. Nevetés volt a válasz :) De most mé'? Ha akarok egy jó fotót csinálni

róluk, akkor csak "belövöm" őket és kész... :) Nem is kell pont fényképezni őket... elég ha rosszaság ellen elkábítom őket. :)

Smici úgy beájult, hogy még a nyelve is kilógott - fogaival egyetemben. Szemei félig nyitva voltak, kicsit még mozgott, a doki

úgy ítélte meg, hogy ad neki még egy fél adag kábítószert. Meg is szúrta a kisasszonyt, aki visítva ugrott fel, holmi groteszk

Csipkerózsikaként. Miután mindenki kifújta magát a nagy riadalomban, az elgörbült tű a kukában landolt, és előkerült egy

"nyíró gép". A görényem lábait kikötöttük, hasa pedig három különböző borotvával lett "leepilálva" mire teljesen sima lett.

Gyerünk át a műtőbe, műszerek elő, zöld kendő a görényre, és gyerünk. Én hol itt, hol ott ácsorogtam és igyekeztem mindent szemügyre venni. Innentől kezdve gyorsan zajlottak az események, mert állítólag azon a picike szervezeten gyorsan keresztül megy az altató... "Hozzáadni lehet, csak elvenni nem." - figyelmeztetett a doktor úr. A műtét kb. 15 perces volt.

Az orvos ejtett egy bemetszést a hasfalon, majd valami hegyes, fényes izével belenyúlt a görényembe. Pár pillanaton belül előkerült az egyik petefészek, majd nem sokkal később a másik is. Szépen el lettek kötve steril, erős cérnával, majd egy orvosi ollóval le lettek nyisszantva. Kirakták őket egy fehér papírra, ahol a kedves gazdi kedvére tanulmányozhatta őket. ("Jézusom, ezek az én Smirg-leem petefészkei...") Smirg-lee hasába visszakerültek az ilyen- olyan egyéb szövetek (zsírszövet, többek közt, jegyezte meg az orvos :D), a hasfalon lévő vágás pedig szépen összelett varrva, kapott rá egy jó kis ragasztót, és már ébredezett is :)

Ott hagytam az Ördögöt, és délután munka után mentem érte. Mikor beköszöntem a hordozóba már élénken figyelt és kutyabaja nem volt már :) Megköszöntem mindent, és eljöttünk haza. Itthon kapott egy kis immunerősítő, vitaminos, tejszerű italt, egy tojássárgáját meg egy kis csirkehúst... no meg egy kifertőtlenített ketrecet, függönnyel, hogy a legyek még véletlenül se kerüljenek a közelébe. A hölgyemény most az igazak álmát alussza a függőágyában... :)

2008. május 26.

14:35

Az az átkozott jó szívem...

...tegnap megszakadt. Nem sok kellett hozzá csak "egy riasztás". Egy barátom írt msn-en, hogy egy órája sétált a Zuhogónál és talált egy kisgörényt. Azt mondta nem volt még nyitva a szeme sem (úristen az még szopik!), nem bírt lábra állni, de már lepték a legyek, és totál olyan, mint az enyéim. Megkértem, hogy írja le: pontosan hol is találta? Leírta, szimatszatyor a vállra, egy régi póló bele, és gyerünk, biciklivel le a Zuhogóhoz!

A szívem a torkomban dobogott, hogy mikor hallok meg valami nyöszörgést... nem kellett azt meghallani, mert nem volt. Ahogy mentem le a vízhez egy szétszakadt sárga szatyor mögül előbukkant egy vadas hát... ez nem is olyan kicsi! Közelebb mentem és a semmibe nyögtem egy "édes istenem"-et. Nemgörény volt, hanem egy kölyök nyest. Még lélegzett! Elhajtottam róla a legyeket, de nem voltam biztos benne, hogy oldalának ritka emelkedését még a tüdeje okozza. A pólóval emeltem fel. Gyönyörű kerek buksija volt, súlyra is szép kisállat. A szeme csukva volt, de nem azért mert még szopós volt. Nem, nyitva volt az már 2 hónapja. Csak éppen alig volt benne élet... ha volt... lehet, hogy már csak a nyüvek miatt mozgott annyit, amennyit én láttam... Büdös volt már.... Forgattam a fejem, kezemben a nyesttel és zakatolt az agyam, hogy mi a fenét kezdjek most vele?! Nem votl szívem se ott hagyni, se belehajítani a Dunába... ha hazaviszem eltemetni? Lehet engem is mellé ásnak mostmár... Soha nem láttam még kölyök nyestet. Most pedig, nem hogy láttam, de a kezemben készült meghalni (vagy már meg is történt...). Nagyon helyes kis jószág volt... miért nem előbb sétáltam arra? :( Fel alá járkáltam vele és fogalmam sem volt, hogy most mihez is kezdjek. Végül úgy döntöttem elteszem a kis testet egy eldugottabb helyre, ahol nem látja a világ. Levittem egy bokor alá, betakartam, megvédve a legyek és az arra járó tekintetek elől, egészen közel a vízhez. Ha feljebb jön, elviszi...

A sárga zacskó... Lehet valaki agyoncsapta és kihajította? Egy 2-3 hónapos, kövér, egészségesnek tűnő kisragadozó nem pusztul el, csak úgy, egy kitaposott ösvény kellős közepén... ha így van... akkor rohadjon meg, aki ilyet képes tenni! Lehet, hogy lenne most egy felnevelésre majd elengedésre váró nyestem...

Hazajöttem, a kezem nem volt éppen rózsaillatú. Jó párszor meg kellett mosnom mire az orrom már nem érezte a bűzt. Csak az agyam nem felejti el soha. A látványt sem.

2008. február 21.

17:59

Nem itt vezetem a webnaplómat, de ez nagyon idekívánkozik...

Tegnap kaptam egy e-mailt, hogy XY-t vegyek fel msn-re. Meg történt...

A következő 3 perces beszélgetés zajlott le köztem és a -sejtésem szerint nálam pár évvel fiatalabb- leányzó között:

XY üzenete:
szia
Patri -Légy a kutyák királya, s ne királyok kutyája... üzenete:
szia
YX üzenete:
az én nevem B.Z.
XY üzenete:
téged hogy hívnak?
Patri -Légy a kutyák királya, s ne királyok kutyája... üzenete:
Patrícia
Patri -Légy a kutyák királya, s ne királyok kutyája... üzenete:
de miért akarsz velem beszélni?
XY üzenete:
vadászgörit akarok venni
Patri -Légy a kutyák királya, s ne királyok kutyája... üzenete:
hallgatlak
XY üzenete:
azt szeretném megkérdezni h mennyiért adsz el egy görit?
Patri -Légy a kutyák királya, s ne királyok kutyája... üzenete:
ha hobby célra szeretnéd, tehát nem tenyésztésre akkor 15 ezer Ft
XY üzenete:
ok köszi

Ennyi. Ma, amikor beléptem msn-re a személyes üzenetében ezt olvastam: "aki tud eladó és olcsó vadászgörényt írjon"

Furcsa gondolatok kavarogtak a fejemben, és arra jutottam, hogy ennek még "occsóé" se adnék élő állatot...

2007. október 19.

15:27

Nem csak a görényeimről szól, hanem a mindennapi életemről... blogomat itt vezetem: Kattints ide!

 

On-line tagok

Lekérdezés alatt...

Üzenőfal

[21:22] - Kovacs.Kinga: Hopp, ezt a keresőbe szerettem volna... :)

[21:20] - Kovacs.Kinga: Csámpi

[15:41] - Brigi: Megjött a varrógépem! :)

[10:56] - Solya26: De és már hívlak is!! :D

[10:53] - Ancsa: Szépet!

Korábbi üzenetek »

 

Az üzenőfalat csak bejelentkezett felhasználóink vehetik igénybe.

Bejelentkezés